Az elmúlt évezredek során számtalan fertőző betegség söpört végig a Földön. Ezek nagy járványokat és tízmilliók halálát okozták. Ilyen volt pl. a pestis, a fekete himlő, a kolera, a torokgyík. 1918 és 1919 között a spanyolnátha néven ismert influenzajárvány következtében a Föld népességének 5 %-a vesztette életét (többen, mint az egész I. világháborúban).
A szervezet nem minden esetben tud a kórokozókkal szemben gyorsan és hatékonyan védekezni. Azonban, ha egyszer sikerül legyőznie a betegséget, akkor többnyire tartós védettség alakul ki ellene.
A 18. század végétől egyre hatékonyabb védőoltásokat tudnak készíteni. Ezek segítségével a korábban rengeteg áldozatot követelő fertőző betegségeket szinte teljesen sikerült legyőzni. Mivel a kórokozók különféleképpen működnek és okoznak betegségeket, ezért az ellenük készített védőoltások típusa és működési elve is eltér egymástól.
Vannak a hagyományos oltóanyagok:
- vakcina gyenge vagy legyengített kórokozóval
- védőoltás inaktivált vagy elölt kórokozóval
- vakcina ellenanyaggal
2005-től kezdve új típusú, a sejtek örökítőanyagaikra alapozott oltóanyagok is megjelentek. A tudomány fejlődésével ezeket a korábbi vakcinákhoz képest sokkal gyorsabban lehet egy-egy új kórokozóra kifejleszteni és tömegesen legyártani.
- vektorvírus alapú vakcina
- RNS/DNS alapú vakcina
Ezekről a vakcinatípusokról bővebben hallhatsz a videóban. Arról, hogy hogyan működnek, mi történik a szervezetben a beadásukat követően.
Amint egy vakcina elkészül és hatásosnak bizonyul, több lépcsős klinikai tesztelési fázison kell túljutnia, hogy kizárják a lehetséges súlyos mellékhatásokat és igazolják hatásosságát.
A videó végén megtudhatod azt is, hogy a Covid-19 elleni védőoltások mely vakcinatípusba tartoznak.
